Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

November-December

November - Szent András hava Őszutó - Enyészet hava - Disznótor hava

A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál ("novem" = kilenc). A "novem" a görög "ennea", "enneva" származéka, ez viszont a "neosz-neá"-ból eredt, s ez azt jelenti, hogy "új, félig felnőtt, tapasztalatlan" - eléggé plauzibilis megjelölése a jobb kéz gyűrűsujjának.

Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a báloké. Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak.

Népi megfigyelések:
- ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig
- ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik
- ha Katalin kopog, a Karácsony locsog
- Márton olykor fehér lovon jár
- ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál

Jeles napok novemberben:
Mindenszentek napja (november 01.)
Halottak napja (november 02.)
Szent Hubertus (november 03.)
Szent Márton napja (november 11.)
Erzsébet napja (november 19.)
Katalin napja (november 25.)
András napja (november 30.)

Rudan Mária: Nyilas zodiákusA meteorológusok Őszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Enyészet havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Disznótor hava elnevezést használták novemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András hava. A Nap a Nyilas jegyébe lép.

Népi mondóka
Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Hosszú és kemény tél következik, ha október hideg volt, és második felében délnyugatról keletkezett viharok voltak, ha a madarak ősszel kövérek, ha sok komló, makk, és keménymagú gyümölcs termett, ha november hó száraz és nem fagyos.


November – Szent András hava vagy Nyilas hava ~ Őszutó hó

November uralkodó csillagképe a Nyilas.

Ez a hónap az ősz utolja, nem sok kell hozzá, s: „November, december, lábon áll a hóember.” Márton madara, a holló is bejön már az erdőről, ellepi a szántóföldeket, élelem után kutatva. De még szép idő is lehet, vagyis mint Baranyában emlegetik, Szent Márton nyara még megörvendeztetheti a szegény embereket.

November 1. – Mindszentek ~ Mindszentek napja
November 2. – Halottak napja
November 11. – Márton napja
November 19. – Erzsébet napja
November 22. – Cecília napja
November 25. – Katalin napja
November 30. – András napja

December - Karácsony hava Télelő - Álom hava - Istenfiak (Tárkányok) hava

December a latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: "tizedik". Mikor Numa a januárral és februárral megtoldva tizenkét hónapot csinált, akkor december a végére szorult az évnek. Nagy Károly szent hónapnak nevezte el decembert a nagykarácsonyi ünnepek alapján, amelyek az áhitatos szívek örömnapjaiból állnak. Ez a hónap a pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit (már akiknek jutott belőle). December első ünnepét a hónap első napjaiban tartották meg köszönetnyilvánításképpen Bona Dea (a "Jó Istennő") tiszteletére.

Népi megfigyelések:
- ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős
- téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz
- fehér Karácsony, fekete Húsvét
- lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés
- meleg Karácsony, hideg tél
- ha Karácsony éjjelén keletről fúj a szél, marhadögtől félhetsz, ha északnyugati szél fúj emberhalál, ha déli szél fúj betegség, ha északi szél fúj, akkor pedig jó esztendő várható

Jeles napok decemberben:
Elza napja (december 01.)
Szent Borbála (december 04.)
Miklós napja (december 06.)
Ambrus napja (december 07.)
Mária napja (december 08.)
Luca előtti nap (december 12.)
Luca napja (december 13.)
Tamás napja (december 21.)
Szenteste (december 24.)
Aprószentek (december 28.)
Szilveszter (december 31.)

Rudan Mária: Bak zodiákusDecember már igazi téli hónap, amelyet a karácsonyra való felkészülés jellemez. A mind rövidebbé váló nappalok, és a hosszabbodó, sötét éjszakák kedveznek a titokzatosságnak, a rejtelmes jóslatoknak, köztük az időjóslásnak is. A meteorológusok Télelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Álom havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) az Istenfiak (Tárkányok) hava elnevezést használták decemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Karácsony hava. 21-ével elkezdődik a csillagászati tél. A Nap a Bak jegyébe lép.

Népi mondóka
A Lucának híres napja
A napot rövidre szabja.
Téli mennydörgés,
Meglesz jó termés.
Zöld karácsony rossz,
Fehér húsvétot hoz.
János-nap ha borús,
A termés igen dús.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Ha december elején és végén és egész januárban langy idő van, a tél márczius végéig betart. Ha karácsonyig szakadatlanul hideg van, akkor fel szokott engedni. Hideg december korai tavaszt és jó esztendőt jövendöl. Ha ősszel sok köd volt, most sok havat lehet várni.


December – Karácsony hava vagy Bak hava ~ Telelő hó

December a Bak csillagkép jegyében a téli napforduló hava. „A téli ünnepkör több ünnepe őrzi több európai nép téli napfordulós ünnepeinek »pogány« hagyományait, amelyek… elsősorban termékenységvarázslással és halottkultusszal voltak kapcsolatosak” (Morvay Judit–Pócs Éva: Karácsony, a karácsonyi asztal. In Kis magyar néprajz a rádióban. Budapest, 1978).

A sötétség gonosz, rontó erőinek, a boszorkányoknak, az embert és állatot pusztító betegségeknek távoltartása, „a megható és az újjászülető nap gyengeségét” kihasználó, ártó szellemek járásának, tevékenységének ideje ez, mikor is erejüket a természetfeletti erővel rendelkező zöld fával törik meg, főleg akkor, ha fény, tűz veszi körül.

A mágia, a szerelmi varázslás és jóslás, a mágikus célra készített tárgyak (lucaszék, lucaostor) felhasználásának ideje, a szómágiás köszöntők, a regölés, az egész évre szóló időjárás-, termékenységjóslás ideje december hava. Ugyanakkor a földműves lakosság pihenő ideje, az az idő, amikor ráér vidámabb dolgokkal is foglalkozni, „magát múlatni”.

December időjárására mutatnak az országszerte felbukkanó rigmusok: „November, december, lábon áll a hóember” (Vörösmart), „Még a kócos kutya is a téli bundáját vette fel decemberben” (Titoverbász), „Nem is tél a tél, ha nincsen szél” (Titoverbász), „Foga van a télnek” (Kupuszina), „Nem eszi meg a kutyó a telet” (Szlavónia).

December időjárása az elkövetkező esztendő időjárására vonatkozóan sok mindent elárul, pl. ha az eleje, vége sáros, enyhe, akkor a tél március elsejéig tart, ha végig hideg a hónap, akkor korán kitavaszodik. Ha pedig december első fele enyhe, akkor szigorú, hideg télre kell számítani. „Hideg december, korai tavaszodás” (Bánát).

Ami a termést illeti, a rigmus szerint: „Hideg, havas december, jó termést vár az ember.” Vagy: „Nedves télhó, üres hordó.”

December 1. – Elza napja
December 3. – Ferenc, disznóölő Szent Ferenc, Disznóölő Ferenc napja
December 4. – Borbála napja
December 6. – Miklós napja ~ Mikulás napja
December 8. – Mária napja – Földtiltó Boldogasszony napja
December 12. – Luca előtti nap ~ Gabriella napja
December 13. – Luca napja
December 14. – Nicasius napja
December 21. – Tamás ~ Disznóölő Tamás napja
December 24. – Ádám, Éva napja
December 25. – Karácsony napja
December 26. – István napja
December 27. – János napja
December 28. – Ince napja, Gáspár – Aprószentek napja ~ Regélő hétfő
December 31. – Szilveszter napja


Karácsony
Krisztus születésének megünnepléséről első adatok a IV. században találkozunk. Niceai János püspök szerint I. Gyula pápa alatt kezdték ünnepelni, majd az ünnep innen terjedt tovább. December 25-e a téli napforduló, az ókori hitvilágban - a Mithras kultuszban - a nap újjászületésének (Dies natalis solis invicti) ünnepe volt. A középkorban a karácsonnyal kezdődött az új esztendő.