Július - Szent Jakab hava Nyárhó - Áldás hava - Tehéntor (Aratás) hava
A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, "Ötödik" nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.
Bizony még a nyár legmelegebb hónapja, a július sem mentes a szélsőséges hajlamoktól. Ilyenkor kúszik a legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, ám ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránktörő heves záporok, esetleg jégesők.
Mindenesetre ez az időszak már végképp a nyár legnagyobb munkájára, a gabona betakarítására összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. Szép időt vártak ilyenkor, Szent Jakab havában a régi öregek, ha reggel és este a füst egyenesen magasra szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok szorgalmasan énekeltek. Bizonyosra vették a rossz idő közeledtét: ha a kakasok napnyugta után kukorékoltak, vagy ha a varjak, a gyöngytyúkok és a pávák sokat kiáltoztak.
Népi megfigyelések:
- ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
- Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart
- ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas
- ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz
- Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz
Jeles napok júliusban:
Margit napja (július 13.)
Henrik napja (július 15.)
Rudan Mária: Oroszlán zodiákus A meteorológusok Nyárhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták júliusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Jakab hava. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap e hónap 23-a tájában az Oroszlán jegyébe lép.
Népi mondóka
Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Jó időt remélhetni, ha napnyugtakor jó idő volt, ha csalogányok szorgalmasan énekelnek, ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső köddé változik.
Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napszentület után kukorékolnak, ha a tyúkok szomorúak.
Július – Szent Jakab hava vagy Oroszlán hó ~ Nyár hó
A hónap nevét a naptárreformot végrehajtó Julius Caesarról kapta, aki ebben a hónapban született.
Júliusban a Medárd-napon kezdődött monszunesőzés lassan megszűnik, száraz, tikkasztó hőség lesz úrrá a tájon. Ha esik is, nem tartós az eső. „Nyári eső hamar jő, hamar megy” – mondja Baranya népe. Ha e napon napkeltekor égi háború dúl, száraz idő lesz.
„Júliusba arass, majd úgy lesz kenyered,
A dologtól tehát ne kéméld tenyered,
Mert a heveréssel kenyered nem nyered,
Szélben koplalsz, ha a nyarat elhevered”
– köti lelkedre 1797-ben a 25 esztendős kalendárium. Muravidék, Bácska népe ezt röviden és velősen így foglalta össze: „Ha július nem főz, szeptember nem eszik.”
Aratási szokások és hiedelmek
Július az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. Elszórt adatok vannak arra vonatkozóan, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát megkötözték, és csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. A legtöbb hagyomány azonban az aratás végéhez kapcsolódik. Egy kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy jövőre is biztosítva legyen a jó termés. Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú. Általában a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt. Az aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: korona, csigaszerű, koszorú alakú. Az aratókoszorút a mestergerendára akasztották, és vetéskor a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetőmag közé keverték. A magának arató család nem rendezett ünnepséget. Az aratóbálokat elsősorban az uradalmakban rendezték.
Július 2. – Sarlós Boldogasszony napja
Július 5. – Sarolta napja
Július 13. – Mérges Margit ~ Pisis Margit
Július 15. – Henrik napja
Július 20. – Illés napja
Július 21. – Dániel napja
Július 22. – Mária Magdolna napja
Július 25. – Jakab napja
Július 26. – Anna napja
Július 30. – Abdon napja
Augusztus - Kisasszony hava Nyárutó - Új kenyér hava - Aranyasszony (Bőség) hava
Az augusztus régi neve a rómaiaknál "Sextilis" volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.
Az "augustus" szó voltaképpen az "augur"-ra megy vissza, vagyis a madárjósra ("avi-ger"), akinek jóslata szerencsét jelent. Célzással a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a szenátus "a legszerencsésebb" (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ugyanúgy, ahogy Caesar nevéből általában rangjelzés lett "Kaiser", "császár" és "cár" formában, ugyanúgy lett az Augustus nevéből is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a "sérthetetlen császári felség" jelzőjéül használta az "Augustus" nevet, a császárnék pedig az "Augusta" nevet kezdték viselni. A név maga mégis az "augusztus" hónapnév formájában maradt meg leginkább elevenen az emberek nyelvhasználatában.
Népi megfigyelések:
- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen
- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban
- az idő Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az ősz
Jeles napok augusztusban:
Lőrinc napja (augusztus 10.)
Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.)
Boldogasszony másnapja (augusztus 16.)
Rudan Mária: Szűz zodiákus Augusztus, mint a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja, hangulatában is eltér a zaklatott júliustól. A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) az Aranyasszony (Bőség) hava elnevezést használták augusztusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Kisasszony hava. E hónapot a kánikula havának tartják; a Nap a Szűz jegyébe lép.
Népi mondóka
Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Közönségesen jó időre mutat, ha a juhok még estén is vígan ugrándoznak a mezőn, ha huzamosabb eső után a baglyok éjjel igen huhognak. Ha a szél a napjárást követvén változik. Ha a harmat reggel sokáig a faleveleken marad.
Nevét Augustus császártól kapta, „mivel abban a hónapban nagy dolgokat cselekedett” – írja Botl Péter.
A két asszony, Nagyboldogasszony és Kisasszony hava.
A népi hit szerint a gazdasági életben szerencsés időszak a két asszony közti idő. Ebben a hónapban, holdfogytán gyűjts tojást és rakd kopolyóba, nyáron korpában sokáig eláll” – tanácsolják a kalendáriumok. Azt is a lelkünkre kötik, hogy „Vért ne vétess, hideg víztől messze távozzál, / Ért szőlőt, dinnyét, mandola magot egyél”.
Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja
Augusztus 4. – Domonkos napja
Augusztus 10. – Lőrinc napja
Augusztus 15. – Nagyboldogasszony ~ Nagyasszony napja
Augusztus 18. – Ilona napja
Augusztus 20. – István napja
Augusztus 24. – Bertalan napja
Augusztus – Kisasszony hava vagy Szűz hava ~ Nyárutó hó
Nevét Augustus császártól kapta, „mivel abban a hónapban nagy dolgokat cselekedett” – írja Botl Péter.
A két asszony, Nagyboldogasszony és Kisasszony hava.
A népi hit szerint a gazdasági életben szerencsés időszak a két asszony közti idő. Ebben a hónapban, holdfogytán gyűjts tojást és rakd kopolyóba, nyáron korpában sokáig eláll” – tanácsolják a kalendáriumok. Azt is a lelkünkre kötik, hogy „Vért ne vétess, hideg víztől messze távozzál, / Ért szőlőt, dinnyét, mandola magot egyél”.
Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja
Augusztus 4. – Domonkos napja
Augusztus 10. – Lőrinc napja
Augusztus 15. – Nagyboldogasszony ~ Nagyasszony napja
Augusztus 18. – Ilona napja
Augusztus 20. – István napja
Augusztus 24. – Bertalan napja
