Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2024. március 19., kedd

március 19.

Március 19. József napja
A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás – és természetjóslás, sőt a haláljóslás is. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: “Fecskét látok, szeplőt hányok!”
Március 19. – József napja
József a meleghozók társaságába tartozik. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. A marhákat is kihajtják a Muravidéken a legelőre, de a rendszeres kihajtás, legeltetés csak később kezdődik. A gólyákat is ezen a napon várják vissza.
József-napkor mindenfele figyelik az időjárást mind a földművesek, mind a pásztorok, mert József időjósló, mégpedig 40 napra előre, ezenkívül még baj- meg termésjósló nap is. Az a hiedelem terjedt el, hogy József napján, ha fúj a szél, sok tűz lesz. Ezért mondták: „Sándor, József a szegény ember ellensége.” Az e napok táján fújó böjti szelek sok kárt tettek régen, nagyon sokszor letépték a kis falusi házak tetejét.
Amilyen az idő József-napkor, olyan várható 40 napig. A Muravidéken, Szécsiszentlászlóban azt mondják, amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz Péter-Pálkor és szénahordáskor. Ha József napján derült, hőség hozzánk beül – tartják a muravidékiek.
A termést illetően Csókán, Szajánban, Jázován azt vallják: „József kedvessége jó év kezessége.” Azt is hallani: „Ha szivárvány tűnik fel az égen, jó termés lesz.”
A háziasszonyok házi regulája szerint most kell vetni a krumplit, a hagymamagot, eldugdosni a fokhagymát. A bánáti székelyek azt ajánlják, hogy olyan sekélyre ültessük a krumplit, hogy meghallja a déli harangszót.
Bácska népe tapasztalatból tudja, hogy József-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet, végleg kizöldült a rét, a legelő. De azt is mondták, hogy ha a gazda kiad valamit ezen a napon a házból, akkor a méhek rajzáskor elrepülnek. Tilos e napon a gazdának elmenni a házból.
Tisztítónap is József. József-napkor illik mindenkinek megfürdeni és tiszta fehérneműt venni – tartották és gyakorolták a szlavóniai nagycsaládban.
Általában mindenütt felköszöntik a Józsefeket, hisz sokan kaptak valamikor ilyen nevet, kialakult tehát elég szép számú köszöntővers a tiszteletükre. A baranyaiak híresek köszöntőikről, névnapozásaikról. Várdarócon pl. Lábadi Klára ezeket hallotta:
„József, a neved napján a boroskancsót érd el,
Amíg a halál a torkodra nem térdel.”
Laskón hallotta:
„Adjon az isten száz ólat, egy malacot!
Ez legyen az utolsó névnapod!”
Kiss Lajos Sepsén jegyzett fel egy igen régi és a XVII–XVIII. századi népi éneklésmódot visszaidéző köszöntőt.
„Serkeny fel, miért aluszol,
Hózsán indulj nótádra!
Kelj fel, miért szunyadozol
E nap víg hajnalára?!
Ez József, melyet kére
Szive isten estére:
Ez napra hogy felvirradtál,
Békességben megtartottál.”
Egy másik köszöntő:
„Békességgel, víg örömmel
Köszöntünk e házhoz:
Eljutottunk, felvirradtunk
Szent József napjához.
Szomorúság, nyomorúság
Tőlünk távol járjon!…”
Bácsszőlősön hallottam:
„Jézus, Mária, Szent József!
De megijedtem:
Amit mára megtanultam,
Mind elfeledtem.
Csak azt tudom, József van ma,
Áldja meg az ég hatalma.
Adjon neki szénát, zabot,
A lovának.
Sok szerencsét, boldogságot
Ő magának.
Rakott asztalt, tele kancsót
Vendégének.
Szolgáljanak örömére
Számos évek!”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése