Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2016. augusztus 20., szombat

augusztus 20.

István napja


Általános megfigyelés szerint a nyári István negyvenes nap. Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon. Termésjósló nap is. Ha jó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk.

Ha a cséplés befejeződött, akkor tartották Topolyán a végző ünnepséget. Ezen a napon általában mindenütt az új búzából őrölt lisztből sütik az új kenyeret. Balázs Mátyás pásztor mondja: „Nyári Szent István nevezetessége a pásztorok világában, hogy leginkább hatalmas zivatart szokott magával hozni. Ez a zivatar leginkább nyugati irányból szokott jönni. Sokszor olyan erővel jött, hogy felforgatta a pásztorkunyhókat, az út menti fákat derékba törte, tövestül kicsavarta.”


Augusztus 20. Szent István napja


Államalapító királyunk ünnepe. Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére. Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is. A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák.

2016. augusztus 18., csütörtök

augusztus 18.

Ilona napja

Asszonyi dologtiltó nap Ilona napja. A Muravidéken, Göntérházán nem szabad kenyeret sütni, mert aki Ilona napján süt kenyeret, az számítson rá, hogy a kiscsibéi eldöglenek. A Bácskában kotlóültetésre, kenyérsütésre üres nap ez, azaz nem szabad kotlót ültetni, csirkét keltetni, kenyeret sütni, kemencét befűteni, mert megbetegszenek, elhullanak a csirkék.

2016. augusztus 16., kedd

augusztus 16.

Boldogasszony másnapja

Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.

2016. augusztus 15., hétfő

augusztus 15.

Nagyboldogasszony ~ Nagyasszony napja


A két asszony köze (augusztus 15.–szeptember 8.) varázserejű időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hambárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. Ekkor csépelik ki a magnak való búzát, gyűjtik a sokáig, egész tavaszig elálló „két asszony közi tojást”. Az ekkor ültetett tyúk kikelti minden tojását, a kiscsibéket is felneveli. Az ekkor keltetett csibékből lesznek a legjobb tojók. Ebben az időszakban vetik a lóherét Doroszlón, ekkor pelcelik a muskátlit, ekkor kell alvóra szemezni a gyümölcsfákat.

Baranyában azt tartják, hogy most vagy egy nappal előbb kell kivenni a már 6 nap óta áztatott kendert. A kukoricát is meg kell vizsgálni, mert ha még nem hányta ki a zabját, akkor nem is hoz már termést.

Tiltónap is ez a nap. A Muravidéken tartózkodnak a sütéstől, a kemencében való tüzeléstől, mert a tűz lángja kitör a kemencéből, s körülnyaldossa a konyha falát. Nagybodolyán azt ajánlják, nagyasszonykor ne mossunk kezet, lábat, mert nyomorultak maradunk. A nap időjárása termésjósló is. Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban.



Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja


Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.


Nagyboldogasszony napja


Szűz Mária mennybemenetelének az ünnepe.
Nagyboldogasszony napja jelentős szerepet játszik a néphagyományban, és számtalan paraliturgikus cselekedet fűződik hozzá. Egyes vidékeken, az ünnep előestéjén a hívő asszonyok a temetőben gyülekeztek, egy frissen ásott üres sír körül, a dicsőséges olvasót imádkozták, majd epikus énekben mesélték el Mária mennybemenetelének a történetét.
A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.
Nagyboldogasszony ünnepe számos vidéken dologtiltó nap volt, az asszonyoknak ilyenkor tilos volt kemencében sütni, folyóban fürdeni, kendert áztatni. A szegény kapások úgy tartották, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, akkor sok jó bort ihatnak szüret után.
Nagyboldogasszony a magyarok nagyasszonya, keresztény államiságunk kezdetétől hazánk, népünk védelmezője, oltalmazója. Ő a megváltó édesanyja, és neki jutott az a messiási feladat, hogy mindazok édesanyja legyen, akikért a Fia meghalt. Egy évezrede hozzá fohászkodik nemzetünk, hozzá szólnak legszebb népénekeink és hozzá fordulnak még ma is közbenjárásért költőink.

2016. augusztus 10., szerda

augusztus 10.

Lőrinc napja


Lőrinc napja a népi hiedelem szerint az utolsó fürdőnap, mert már hideg a víz. A kígyó is már elbújik. Ha nem bújik el, akkor el akar pusztulni, a kerékvágásba fekszik, hogy ott lelje halálát, hiszik a muravidéki Göntérházán. Ezek a hiedelmek azonban a szeptember ötödikei Lőrinc-naphoz fűződő hiedelmek, naptári félreértés eredményei. Mint rámutatónap is a félreértés következményeképpen mutatja meg az ősz időjárását.

A nap időjósló, termésjósló nap. Ha esik, és még a kerékvágásban is megáll a víz, lesz bőven szőlő, gyümölcs. A szép idő szép, hosszú őszt jelez. Topolyán azt mondják: „Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép.” Ha Vasas Szent Péter és Lőrinc közt nagy a meleg, akkor tartós, hideg tél lesz. Azt is tudomásul kell venni, hogy Lőrinc után már nem nőnek a fák.

Mivel augusztus a csillaghullás hava, Lőrinckor is lehet hulló csillagokat látni, amit a nép Lőrinc tüzes könnyeinek nevez.



Lőrinc napja


A jeles nap névadó szentjének emléknapja a néphagyományban fontos szerepet játszik. Egyes vidékeken úgy tartották, ha Lőrinckor esik az eső, a sárgadinnye lucskos lesz, rothadásnak indul, ehetetlenné válik. Az Ipoly menti falvakban az uborkára is kiterjesztették a dinnyével kapcsolatos megfigyeléseket: "Ugorkát eltenni csak Lőrinc előtt érdemes - mondták -, utána már haszontalan (rossz ízű) lesz."
Lőrincet itt-ott a hazai vincellérek is megtisztelték, napjának időjárásából, összevetvén az ilyenkor megtartott hegybéli szőlőmustrával, a várható szüretet jósolgatták. Göcsejben várták a Lőrinc napi esőt, mondván: az jó bortermést ígér. E kivételtől eltekintve azonban általában a napsütéses, szép időnek örültek ekkor, mert az hosszú, szép őszt, és bőséges gyümölcstermést jelent. Nem véletlenül született az a régi kalendáriumi regula, miszerint: "Lőrinc napja, ha szép, / Sok a gyümölcs, és ép."

2016. augusztus 4., csütörtök

augusztus 4.

Domonkos napja

Domonkos napjáról csak azt tudjuk, hogy a bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz más lesz a téli időjárás, mint a Domonkos-napi. A népi rigmus:

„Ha Domonkos fóró,
Kemény tél várható.”

2016. augusztus 1., hétfő

augusztus 1.

Vasas Szent Péter napja

A Vasas népi eredetű jelzőt Péter az Érdy- és a Winkler-kódexben szereplő Szent Péter vasaszakadatja, azaz börtönből való szabadulása jelentésű szókapcsolatból kapta.

Időjárása a tél ellentétes mutatója, azaz e nap időjárásának az ellenkezője következik be a télen. Azt tartják, hogy a Vasas Szent Péter és Lőrinc közti nagy meleg tartós, hideg télre utal.

A Muravidéken dologtiltó nap a szőlőművelőknek. Még csak kimenniük sem szabad a szőlőbe, mert a szemek lehullanak a fürtökről.

Másutt most vetik a tarlórépát, még van annyi ideje, hogy kifejlődjék és beérjen, hogy takarmány legyen belőle.


Augusztus 1. Vasas Szent Péter napja


Szent Péter ünnepe, annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Péter napja a Muravidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.