Ne feledjétek minden nap 15.00 az irgalmasság órája, minden csütörtökön virrasztani 20-24 között.

2017. október 21., szombat

október 21.

Orsolya napja

Roppant népszerű név volt nálunk hajdanában - a 21-ére eső - Orsolya. Névnapjuk időjárása a várható tél megmutatója, míg egy másik régi babonás hiedelem úgy vélte, hogy az Orsolya-napi szép idő Karácsonyig is eltarthat. Orsolya a káposzta betakarításának a kezdetét is jelölte, és ekkor kezdték a szüretet a Somló hegyen. Ha hideg volt az idő, a szőlőszedők a mezsgyén rakott tűznél melengették elgémberedett ujjaikat, a szőlőtaposók meg forralt bort kaptak.


Október 21.   Orsolya napja
A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor az idő, olyan lesz a tél.


Orsolya napja

Orsolya időjárása megjelenti a tél időjárását. Amilyen az időjárás ezen a napon, olyan lesz a tél. Már végső ideje betakarítani a káposztát – vélik az asszonyok Szlavóniában, mert ki tudja, milyen időt hoz a holnap, a sok esőtől pedig kirepedezik a szép káposztafej.

2017. október 20., péntek

október 20.

Szent Vendel napja

Szent Vendelnek a jószágtartó gazdák és juhászok patrónusának régi jeles napja, az esedékes korai fagyok miatt, a kinti munkák mielőbbi befejezésére emlékezteti a betakarítókat. Vendel egyébként a legenda szerint a VII. században élt ir királyfi volt, aki Rómába zarándokolt, majd Tier környékén remetéskedett, és pásztorként szolgált. A kezében kis bárányt tartó szobra, mint az állatok védőszentje, hazánkban is sokfelé megtalálható a falvak határában, a legelők szélén. Régebben a tiszteletére tartott Vendel-napi miséről szentelt vizet vittek haza, amit a jószágok ivóvizébe öntöttek, védekezvén a bekövetkező bajok ellen.


Október 20.   Vendel napja
A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni. A jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Ha állatvész ütött ki, azt mondták Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.


Vendel napja

A pásztorok, juhászok, jószágtartó gazdák ünnepe Vendel napja. A muravidékiek szerint Vendel arról híres, hogy „Vendel viszi az állatokat” – azaz elhullanak, könnyen állatvész üthet ki. Éppen ezért az állattenyésztő gazdák kedveznek az állatoknak, hogy kiengeszteljék Vendel haragját: nem fogják be, nem dolgoztatják e napon az állatokat, hadd ünnepeljenek ők is. Régen még vásárra sem hajtották a jószágokat e napon.

2017. október 18., szerda

október 18.

Lukács napja

A muravidéki Lendva és környékének földművesei nagyon igyekeznek e napon elvetni azt, amit el kell vetni. Szerintük ugyanis „Lukács az utolsó magvető”.

Balázs Mátyás pásztor viszont arról számol be, hogy az öreg juhászok valamikor ezen a napon engedték az apaállatokat a falkába, így az elletést tavaszra időzítették. A korai, téli ellés ugyanis nagy bajjal jár, nehéz a téli hidegben a „ma született” báránykákat melegen tartani, megmenteni az éh- és fagyhaláltól. Hiába melegítették az ártatlankákat a pásztorok a szűr, a suba alatt saját testük melegével, többnyire elpusztultak.

2017. október 16., hétfő

október 16.

Gál napja

afféle határnapnak számított a földművelésben. Minthogy rendszerint ekkorra érett be a makk, a bakonyi falvakban - meg másutt is - ekkor csapták ki ingyen hizlalásra a disznókat a tölgyesekbe. A nálunk is népszerű, középkori bencés szerzetes névünnepének időjárásából már a következő nyárra jósoltak a népi megfigyelők: "Ha megizzad a szent úr - állította a rigmus -, és nem köll néki ködmön, esztendőre szárazságtól pörkölődik mindön".
Gál napja a paraszti életben a szántásnak és az őszi búza vetésének is az ideje, de érdekes hagyomány terjedt el a középkorban az ír származású bencés-rendi szerzetes névnapjához kapcsolódva: a könyvtáráról és iskolájáról híressé vált Szent Gallen kolostorának alapítója a deákok egyik védőszentje lett, és mivel neve a latin gallus, azaz kakas szóval egyezik, neve napján "kakas-ünnepeket" (kakasviadalt, kakas-sütést, kakaskirály-választást) rendezett a diákság.


Gál napja

Gál napja határnap a földművelésben. Szlavónia, Muravidék és Baranya tölgyeseiben e naptól kezdve számították a makk érését. A makk pedig a disznóhízlalásban felbecsülhetetlen értékű, ingyen takarmányt jelentett a tölgyesbe kicsapott disznókondának.

A tavak, folyók menti lakosság halászai is kihasználják a nap adta lehetőségeket. Ezen a napon szoktak egy utolsó nagy halászatot rendezni, mielőtt a halak végleg a fövénybe ásnák magukat.

Kispiac hiedelme szerint Gál napja időjósló nap is, tudniillik olyan lesz a nyár, mint amilyen a Gál-napi időjárás.

2017. október 15., vasárnap

október 15.

Szent Teréz napja

Hajdanában a legtöbb borvidékünkön ekkor kezdődött a szüret. A nehéz, de örömteli munka nyitányát, a "szőlőhegy felszabadítását" sokfelé durrogó mozsarak és falusi kikiáltók hirdették. A szedőlányok görbe kést, kacort, vagy szőlőollót ragadtak és csoportosan énekelve indultak a tarkálló tőkesorok közé. Mögöttük a jókedvű férfinép öntötte puttonyba a kövér fürtöket.
Gazdag spanyol család gyermekeként született az ó-kasztíliai Avilában 1515-ben Teresa, aki szülei akarata ellenére tizennyolc évesen karmelita kolostorba vonult. Példamutató ájtatosságán és szent életén túl egyházi feletteseinek a kolostori szabályzat megszigorítását javasolta. 1562-ben IV.Pius pápa felhatalmazására a karmelita rend női ágának megreformálásához fogott, majd a szigorú rendszabályok alapján működő első avilai kolostor főnöknője lett. Tizenhat női, és tizenöt férfi szerzetesrendet alapított. Egyházi elöljárói tanácsára számos könyvet irt a misztikus teológia témakörében, amelyeket több nyelvre lefordítottak. 1582-ben halt meg az ó-kasztiliai Alba de Liste kolostorban. Negyven évre rá, XV. Gergely pápa a szentek sorába iktatta.
Avilai Szent Teréz napja - a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjének a tiszteletére - főként a délvidéki magyarság körében asszonyi dologtiltó nap volt. Tartózkodtak a nagyobb házi munkáktól: ilyenkor a nőknek tilos volt mosni, kenyeret sütni, mert a néphit szerint mindez nagy bajt, veszedelmet hozhat a házra és a lakóira. Századunk praktikus, ám sokkal prózaibb hagyománya, hogy Teréz napjával kezdődik a hivatalos fűtési szezon.


Október 15.   Teréz napja
Szent Teréz a 16. században élt. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete. Egerben Teréz-szedés a neve. A Bánságban és Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret nem süthettek.



Teréz napja

Baranyában ezt a napot szüretkezdő napnak tartják.

Bánátban és Bácskában, többek között Szabadkán asszonyi dologtiltó napként tartják számon. Tartózkodniuk kell a mosástól, a kenyérsütéstől. Az idősebbek még ma is betartják a tilalmat.

2017. október 10., kedd

október 10.

Ferenc napja

A muravidéki és szlavóniai földművesek a Ferenc körüli hetet búzahétnek, a legjobb búzavető hét napnak tartják. Ez azt jelenti, ha ezen a héten vetik el a búzát, akkor nem lesz szurkos.

A háziasszonyok is számon tartják Ferenc napját. Nyírfaágat tesznek a kotlós fészkébe – ha még egyáltalában ültetnek kotlóst –, hogy a Ferenc-héten ültetett kotlós csibéi ne legyenek betegek, el ne pusztuljanak. A nyírfaágacska mindaddig ott marad, míg ki nem kelnek a csibék. A nyírfaág tudniillik megtöri a gonosz hatalmát, megvédi az ártatlan kiscsibéket.

2017. október 9., hétfő

október 9.

Dénes napja

A régi szüreti szokásaink a magyar közösségi élet legkiemelkedőbb ünnepei voltak. Ilyenkor az egész évi mezei munka sikerén, a betakarításon érzett öröm is mámoros kifejezésre jutott. Valamikor a szüret időszakára még a törvénykezés is szünetelt, és a diákok is vakációt kaptak. Sokfelé zeneszó, mozsarak durrogtatása jelezte a nagy eseményt. A gazdát a szüret végén díszes szőlőkoszorúval köszöntötték, amire természetesen a birkagulyásos lakoma, meg a bál következett.
Véletlen-e, vagy nem, ám tény és való, hogy október havára, történetesen kilencedikére esik a Dénesek neve napja. Szófejtő nyelvészeink megállapították, hogy a közkedvelt és elmagyarosodott utónév tulajdonképpen görög eredetű, sőt mi több: a bor és a mámor istenének, Dionüszosznak a nevét rejti. Mindenesetre a népi kalendárium a szüret-idő e jeles napját inkább az időjósok figyelmébe ajánlja, merthogy a mártír püspök, Dénes névünnepe "megmutatja" a telet, ugyanis, ha északról fú a szél, és tiszta az ég, és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha viszont napnyugat felől fú a szél, és az ég egy kissé felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a jövő évben.


Dénes napja

Szabadkán a sokéves megfigyelések alapján az a vélemény alakult ki, hogy a Dénes-napi időjárásból következtetni lehet a téli időjárásra. Figyelik is az idős földművesek Dénes napján az időjárást.